*Van egy kedvenc elfoglaltsága mióta kocsmájuk nyílt, ez pedig nem más, mint egy széken ülni, a lábát pedig egy másikon pihentetni miközben elégedetten szemléli szerzeményüket, a kocsmát. Ám erre egyelőre nem igen ér rá, mert kényesen ügyel a poharak tisztaságára, vagyis álló nap képes nézegetni, és törölgetni őket. Nincs is egy darab pihe vagy porszem sem rajtuk. Büszke is a munkájára.*
-Életem, aztán ha ma betéved valaki, mit adunk neki enni?
*Egzecíroztatja Szilenszt, aki nem csak kapitány, de szakács is, mert ha Assanán múlik, akkor legfeljebb kenyér lesz sajttal.
Így telik hát az idő a sivatag forró városában, törölgetve, iszogatva, főzögetve, olyan tengerészes hanyagsággal, vidámsággal.*
