Fogadó a Részeg Krákenhez

.:Megbeszélés után:.

*Kiérve a fogadóból, némi jelzés után már csak annyi dolga akad, hogy a lányok után nézzen. Mivel megvannak az összeköttetései és kapcsolatai, hiszen enélkül a városban nem lehetne érvényesülni, ezért a fél-elf férfi, bármerre is hagyja el a fogadót, ő tudni fog róla. Arról is, ha esetleg az erdő felé távozik a városból. Persze az úticélt nem, de az irányt igen...*

***** Megbeszélés *****

- Örvendtem a találkozásnak*emelkedik fel a székről megadva ezzel a tiszteletet az induló nőnek, aztán akkor foglal helyet ismét, amikor a nő már félúton van kifelé. Még megvárja, amíg a nő elhagyja a helyiséget, aztán aranyat tesz az asztalra, majd némi várakozás után ő is felegyenesedik és aprót biccentve a fogadós lány felé, kilép az ajtón*

.:Megbeszélés:.

*Felemelkedik a székről.*
- Köszönöm az ebédet, de dolgaim után kell nézzek. *felemeli a köpenyét is, majd magára teríti* Az iménti szavait pedig betudom annak, hogy még nem volt szerencsénk egymáshoz, máskülönben tudná, hogy sem feleslegesen késni, sem feleslegesen várakozni nem szeretek. *elmosolyodik, majd egy elegáns pukedli után lendületesen indul az ajtó felé*
- Örvendtem a találkozásnak... *ezzel már el is hagyja a fogadót. Egyfelől a lányokat kell az útra készíteni lassan, másfelől mg a harmadik lánnyal tisztáznia kell a részleteket, meg amúgyis akad dolga éppen elég. Főképpen, mivel igen óvatosnak kell lennie... és az oldalát igencsak furdalja, hogy az Ashontesnek mi köze egy achimai bordélyoshoz...*

***** Megbeszélés *****

- Kettő nap múlva, este hat órakor pontban. Amennyiben késik a megbízottja, úgy el kell állnom az üzlettől, mert sajnos rajtam kívül álló okok miatt nincsen módomban várakozni.
*és ha tudná, hogy a nőnek nem számít a pénz, bizonyára rákérdezne, hogy akkor mégis mi motiválja, hogy üzleteljen.*

.:Megbeszélés:.

- Ez megfelelő ajánlatnak tűnik. Rendben, akkor küldök valakit majd magam helyett. Két nap múlva mikorra legyen a szekér az erdőben? *bólint, majd közben elteszi a térképet. Gustav adott biztosítékot, hogy valóban megérje neki ez az üzlet, így nem aggódik a fizetség miatt. Főleg azért nem, mert számára sosem a pénz volt a mérvadó.*

***** Megbeszélés *****

- Ó, értem*bólint, hiszen ez komolyabb, ha némi összetűzésről van szó, mint ha a nő egyszerűen tartana a fejvadászoktól. Talán még vérdíj is van a fején, akkor pedig valóban nem ildomos mutatkoznia előttük. Ám ez őrá már cseppet sem tartozik, így nem is kérdez többet*- Ebben az esetben, ha 9nnek úgy kényelmesebb, küldje el a megbeszélt helyre egy bizalmasát saját maga helyett. neki ugyanúgy át fogom adni a fizetséget.

.:Megbeszlés:.

*Elmosolyodik*
- Dehogy. Csak inkább fogalmazzunk úgy, hogy van ott egy-két ember, akikkel nem volna túl szerencsés egy ideig összefutnom. Az őrökkel nincs bajom... sokkal inkább a falubeliek keseríthetik meg az életemet, és viszont...

***** Megbeszélés *****

- Valóban*összegzi a hallottakat, hiszen nehéz elképzelni, amint a hajó horgonyt ver az erdő közepén. Felpillant a térképről a nőre*- Ez gondot jelent?*kérdez vissza*- Mert ha a biztonságáért aggódik, nos a Farkasokat nincs szerencsém ismerni, de az Ashontes-sel mondhatni elég jó viszonyt ápolok, így garantálni tudom a biztonságát, amennyiben ez a gond.

.:Megbeszélés:.

*Szereti tudni hogy hova készül, és kissé összébb vonja a szemöldökét*
- Csak nekem tűnik úgy, vagy ez a hely valóban kissé kiesik a hajózási útvonalakból? Közös barátunk hajót említett... mondjuk ez nem probléma, de nincs ez egy icipicit közel a fejvadászok területéhez is? Gondolok itt a Farkasokra és az Ashontesre... sőt, ha jól látom, ez már az Ashontes határán belülre esik... ez viszont okozhat némi fennakadást...

***** Megbeszélés *****

*Elgondolkozva támaszkodik, amíg a nő beszél, majd a kérdésre mély levegőt vesz, aztán nyitja csak válaszra a száját, miközben megcsóválja a fejét is*
- Nem. Igazából nem lényeg. Neki adok még két napot, hogy gondolkodjon. Mondja meg neki, hogy ha a házamba teszi a lábát, onnantól öt évig nem fog tudni eljönni onnan. Ez a szabály, amit nagyon komolyan veszek. Ha neki ez megfelel, akkor a többiekkel együtt velem tarthat. Mához két napra hozza el nekem a lányokat az erdőszélre*nyúl az inge alá, majd egy térképet szed elő, amin már be van jelölve a találkozó helye. Oda is bök a papiroson a szóban forgó helyre*- Ide. A problémás leány legyen elkábítva. Szekérrel hozza őket. A megbeszélt árat akkor kapja csak meg, amikor az átadás megtörténik. Abban az esetben is megadom a teljes összeget, ha a harmadik leány visszakozna. Megfelel így önnek?

.:Megbeszélés:.

- Nem sokat. A tizenhatot már betöltötte, a tizenhetet még nem. Néhány hónapja halt meg a családja, amikor leégett a házuk a városon kívül. Azóta napszámosként dolgozik. Szerintem fogalma sincs, mit vállal, de menni akar. Én nem állok elé... *ő is úgy jött el otthonról, hogy menni akart, és az apja meg az anyja hiába marasztalta az elején, úgy intézte a dolgokat, hogy végül örömmel bocsássák útjára, és most itt él...*
- Ez problémát jelent?

***** Megbeszélés *****

*No, ez azért egy jó hír, legalább az egyik lánynak van tapasztalata. *
- És a harmadik? Őróla mit lehet tudni? Mennyi idős? Tudja, mit vállal?

.:Megbeszélés:.

- Az egyik az volt. Amelyik csak a pénzért hagyná el a várost. Kurvaként dolgozott fiatalon, akkoriban ivott és valamilyen bódító szert szedett, de azt mondták rá a környékén, hogy már nem iszik, és nem szed szereket. Én azért nem lennék benne annyira biztos, mert aki egyszer rákap, az soha nem hagyja abba, legfeljebb kis időre félreteszi. Azt a lányt pedig most tartják bódulatban, akit a testvére ad el. Gondolom nem szívesen hagyná el azért a várost...

***** Megbeszélés *****

- Értem*bólint, és noha tudja, hogy azzal a lánnyal lesz a legtöbb gondja, aki nem önszántából tart majd velük, ám a másik kettőre is kellő figyelmet kell fordítania*
- A másik két leány valamelyike szerfüggő, vagy bármi káros szenvedély?

.:Megbeszélés:.

- Nem igazán. Akitől a családja akar megszabadulni, azt éppen a mostohahúga akarja eltüntetni a környékről, mert útban van a hatalmi tervéhez, de nem öletheti meg, mert a lánynak van egy ikerbátyja, aki megérezné, ha a nővére meghalna, és ezzel elpuskázná a lehetőségeit. A másik kettőnek viszont... az egyik teljesen egyedül éli világát, és a pénzkereset reményében akar elutazni, a másik viszont elveszítette a családját egy tűzben nemrég, és felejteni akar. Tehát semmi olyan, ami miatt így aggódni kellene...

***** Megbeszélés *****

*Ebben a témában azért el tudna vitatkozni, ám sem az idő, sem a hely nem alkalmas jelen esetben egy eszmecserére a lélek nemesebb oldaláról. A teába belekortyol és persze finnyás ízlését nem elégíti ki annyira, hogy ennél az egyetlen kortynál többet igyon belőle, így leteszi maga elé, majd felpillant a nőre. Aztán bólint a felszólításra, holott nagyon nincsen ínyére, hogy a nő igencsak úgy fogalmaz, mintha engedélyt adna. Ennek ellenére nem mutatja, hogy bármivel is problémája lenne, hiszen számára ebben a beszélgetésben az üzlet az egyetlen, amit fontosnak vél.*
- Nos, azt már tudom, hogy három leány szeretné meglátogatni a városunkat. A kérdésem az lenne, hogy van-e esetleg bármelyiküknek olyan haragosa, aki nem kímélve pénzt, időt és energiát, felkutathatná-e a bármelyiküket is?

.:Megbeszélés:.

*Felnevet, és leteszi a poharat az asztalra*
- Attól, hogy valaki nemes lélek, még nem jut kenyér az asztalára, illetve ha valaki annak tűnik, nem feltétlenül mutatják azt sem a cselekedetei, az eszméi, vagy a gondolatai. De köszönöm. Úgy tűnik, az ebédet befejeztük, tehát most felteheti a kérdéseit... amennyiben vannak még...

***** Megbeszélés *****

*Aligmosollyal az ajkán hajt fejet köszönésképpen a bókra, majd nagyvonalúan elsiklik a sütemény története fölött. Az üzletet nem hozza szóba. Azután, hogy a nő türelemre intette, meghagyja a kezdeményezést a másik félnek*
- Tudja, általában nem tartanak túl jó társaságnak, inkább úgy fogalmaznék, hogy sokan vannak akik csakis azért kénytelenek leülni velem egy asztalhoz, mert üzletkötésről van szó, így nem veszem sértésnek a véleményét, hozzászoktam az ilyetén gondolatokhoz. Annak azonban örülök, hogy képes meglátni a rosszban a jót. Ez mindenképpen nemes lélekre vall.

.:Megbeszélés:.

- Óóó, én ugyanezt nem mondtam volna az ebéd elején önre, és bár a véleményemet nem változtatom meg, de szerzett a végére egy jópontot. *megvárja, hogy a férfi megkapja a teáját, és bár ő hárító mozdulatot tesz a kérdésekre, kér-e még valamit, amikor a felszolgáló lány távozik, megjegyzi*
- Hibát követett el, hogy nem kóstolta meg a tortát, ugyanis azt a fogadós lánya készíti kizárólag a családnak, és csak kevesen tudnak róla, még kevesebben kaphatnak belőle.

***** Megbeszélés *****

- A mágia ellen néha elég csak a szép szó is*felel és lenyeli az utolsó falatot, majd félretolja a tényért. Aztán a nő öngúnyán elmosolyodik* - Higgye el kisasszony, az én városomban ugyancsak sokat adnának az ön szavára, úgyhogy ne gondolja, hogy nem foglalkoznának vele. Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy a mágiahasználók változtatnának bármit is az életmódjukon, ha kegyed úgy akarná, ám a város bizonyára felfigyelne önre. Ha szabad megjegyeznem, igen kellemes társaságnak bizonyul*mosolyodik el ismét, majd a desszertre hárító mozdulatot tesz*- Nem, köszönöm, inkább csak egy teát kérnék.
*Persze nem teszi hozzá, hogyha édességre vágyik akkor sokkal igényesebb és válogatósabb annál, mintsem, hogy egy fogadóban jusson hozzá. És a sört félretolja, úgyis csak látszatitalnak kellett, amúgysem szereti*

.:Megbeszélés:.

- A mágiahasználat bizonyos formáit sosem kedveltem. Túl... alattomos, és nem minden ellen lehet megfelelően védekezni. Így pedig... elég nehéz felkészültnek lenni. Főleg, mert ahonnan én származom, ott a mágiának alig volt nyoma. Az pedig, hogy városként élnek a városban, nem tünteti fel őket a szememben jó színben, de gondolom, hogy ez az ottaniakat vajmi kevéssé rázza majd meg. *nevet is fel, majd mivel befejezte az evést, ismét a pohárért nyúl.*
- Desszertként a csokoládés habtortát javaslom, az itt igencsak ízletes... és ugyan nem való hozzá a sör, de úgysem ivott egy kortyot sem, tehát teljesen mindegy...

***** Megbeszélés *****

- Ezt tökéletesen jól látja, kisasszony. Ám az is való igaz...*tesz a szájába egy falat húst, majd megrágja és lenyeli*- ...hogy az "elnyomottak" közül sem áll érdekében mindenkinek, hogy egyensúlyba kerüljenek a fajok. A hatalmi harcok és pozíciók sajnos néha olyasmire kényszerítik az embert, amivel nem tehet jót mindenkinek. Úgy gondolom azonban, hogy Achima városa nem is tudna másképpen létezni. Amióta megépültek a falai, kasztokra bomlik, csak ez minálunk sokkal erősebb kontrasztot képez, mint más városokban. A mágiahasználók szinte teljhatalommal rendelkeznek, ellenben a rendház falain belül maradnak mégis. A város élete pedig, mégha lenne is beleszólásuk, nem nagyon érdekli őket, csak abban az esetben, ha túlkapást tapasztalnak, ami az ő érdekeiket is sértheti. Igazából, amolyan csendestársként vannak jelen, noha a rendház már évszázadok óta állt, amikor a város köré épült. Ennek ellenére még mindig a legnagyobb hatalom a földrészen úgy, hogy faji hovatartozás nélkül befogadnak a soraikba bárkit, aki elég mágiával rendelkezik ahhoz, hogy méltó legyen a soraikba állni.

.:Megbeszélés:.

- Ezen... *nyeli le az utolsó falatokat* csak önök tudnak változtatni, ha már az önök városa. Feltéve, hogy _akarnak_ ezen változtatni, bár ha azt mondja, hogy égető probléma, akkor bizony, erre ráfér némi... frissítés. Gondolom az előrébb álló fajok nem néznék jó szemmel a többi felzárkóztatását... ez mindenütt így van. A nemesek nem akarják felszabadítani a rabszolgáikat, mert akkor ki dolgozna helyettük...

***** Megbeszélés *****

- Úgy fogalmaznék, hogy együttműködés van a városvezetés és a "polgárok" között, mert a Kapitányuk pontosan tudja, hogy amíg a nép megelégedett, addig a vezetésnek nincsen mitől tartania. Nézeteltérések természetesen nálunk is vannak, de a legégetőbb problémának mégis a faji megkülönböztetés számít. Az önök városa szabad-város, mi ennél egy kicsit elmaradottabbak vagyunk odahaza. Ennek ellenére megvan az egyensúly.

.:Megbeszélés:.

*Halkan felnevet.*
- Az itt is virágozna, ha a város vezetése nem záratná be vagy lehetetlenítené el a kocsmák, sötétebb lebujok és nyilvánosházak működését. Azért lehetőséget mindig lehet találni, de nem minden esetben kifizetődő. Tehát ez önöknél megoldott, vagy ott is lesújt a törvény szigora azért?