HomeCsoportokTaglistaRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Esőerdő - a kontinens északi része

Go down 
SzerzőÜzenet
Ylliwen Anaiass

avatar

Hozzászólások száma : 37

Karakterlap
Faj: elf
Szint: 7
Klán: Shayelle Amazonklán

TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   Szomb. 12 Okt. 2013, 21:46

[Arccal az ismeretlennek]


*Ő maga afféle vegyesvágott ebből a szempontból, akit mindössze jó apja és a túlélni akarás segítette tudományainak elsajátításában: egy kis földrajz, egy kis térképészet, egy kis hervalizmus, egy kis sebkötözés, egy kis vadászat, egy kis minden. Bár kérdéses, hogy az ő korában mi számít kicsinek... a lényeg, hogy afféle mindenhez konyít kicsit, de semmiből nem nyithatna boltot típus lett. De van még ideje ilyenekkel foglalkozni.... most az elkószált gondolatoknál fontosabb probléma is akad.*
-Igen, igen... igazából nehéz nem észrevenni!
*Töri le a tőle szokásos pesszimizmussal Rib lelkesedését, mégha az nem is az a tipikus, pozitív fajta. Őt is lenyűgözi, kiváncsisággal tölti el a számára ismeretlen lény pontos mivolta, de nem tud figyelmen kívül hagyni bizonyos tényezőket. Például, hogy eddig bármibe botlottak ebben az erdőben, az mind az életükre tört, legalább is megpróbált. A mérges tüskék, a fojtogató csápok mind-mind ezt támasztják alá, és hiába lesz ettől még nagyobb kaland, nem segít abban, hogy hinni kezdjen a szerencsében.
Már csak azért sem, mert az esőcseppek az ő fülének lassan már elviselhetetlen zaja mellé egy hatalmas dörgés és csattanás társul. Ijedten kapja a fejét a fák felé. Csak nem a törzsfő mellett csapott be...?*
-Franc...
*Szitkozódik, csengő kagylóinak bármiféle reakciója nélkül, ahogy lassan sikerül megközelítenie a másikat, visszavergődve a partról, ahol sem a víznek, sem a szélnek nem állja útját semmi. Már épp sóhajtana egyet, szinte megnyugodva, hogy ennél rosszabb nagy hirtelen nem történhet velük, mikor sajgó bizonyossággal érezni kezdi a föld tompa, ritmusos rezgését.*
-Franc...!!
*Próbálna fordulni, merről látja a kidűlő fákat, a hatalmas, mozgó testeket, hogy esetleg fedezéket találjon, de késő. A Prieri eltaknyol egy fatörzsben, s ha neki volt is arra esélye, hogy felrángassa onnan, a kettejük között átgázoló vantacsorda meghiúsította ennek bárminemű kivitelezését. Pár pillanatra elcsodálkozik az állatok erején, és méretén, próbálva befogadni azoknak számára oly idegen vonásait, de a bamba ámulást hamar felváltja a félelem.*
-Rib!
*Kiabál, s próbál legalább annyira közelebb menni, hogy megpillanthassa a másik vörös üstökét valahol, de addig tart a lendülete, míg le nem pattan az egyik útjába vágódó állatról. Próbálna tisztességesen landolni, de a víztől csúszóssá váló talaj és növények miatt szinte fennakadás nélkül a hátán csattan, érzi, ahogy csatakos kobakján is fájóan koppan valami. Pár pillanatra bele is szédül, és kénytelen úgy dönteni, hogy meg kell várnia a csorda távozását. Így is tesz. Amint hallja a (feltehetően) utolsó példány távozását, azonnal a másik mellett terem.*
-Rib!
*Ismétli el a nyomatékosság kedvéért, jelenleg magasról tojva arra, hogy a törzsfőnek fáj-e a becenév. Nagy gyorsan csak annyit tud ellenőrizni, hogy a másik eszméleténél van-e, no meg azt, hogy a fontosabb csontjai közül törött-e el valamelyik. Egy gyors taperolásnál azonban többre nem jut idő.*
-Úgy tűnik, nem lesz komolyabb bajod, ha megemellek...óvatosan...
*Mondja, szinte csak magának.*
-Be kell húzódnunk valahová, míg ennek vége nem lesz...!
*Kiabálja, saját süketsége miatt. Amennyiben Rib eszméleténél van, kissé könnyebb a dolog, de egyébiránt is megoldja. Valahogyan biztosan.*


//Ha a dobás páros, Rib eszméleténél van, tud segédkezni a saját szállításában, azonban a megrongált terep kisebb akadálypályát jelent. Minél magasabb a dobás értéke, annál nehezebb haladni, és annál nagyobb a plusz (bár relatíve apróbb) sérülések esélye. Ebben az esetben az erdő belsejében találnak védett helyet.

Ha a dobás páratlan, Rib eszméletét veszti, így Ylliwennek a rövidebb utat kell választani, és a tengerparton egy kisebb barlangot találni. Ez annál tovább tart, minél magasabb a dobás értéke. Ha a számok összege páros, Rib elég hamar visszanyeri az eszméletét, ha páratlan, ez már csak akkor történik, ha a barlangban vannak.

A számok összegének magassága dönti el általánosságban, hogy Rib sérülései mennyire súlyosak. //
Vissza az elejére Go down
Ribeldah Mayé
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 149

Karakterlap
Faj: félelf
Szint: 8
Klán: Shayelle Amazonklán

TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   Vas. 29 Szept. 2013, 04:27

[Arccal az ismeretlennek]

*Sose volt jó térképészetből, hiába vállalt mindig szívesen felderítést, a munka számolgatós, rajzolós részét mindig másra bízta. Meg is lepődik az irány hallatán, elvégre a szélrózsa északi nyilához butácska hiedelmei alapján hideg és hó társul, nem pedig tenger és fülledt esőerdő...* ~ Bár mintha Meder és Északra lett volna... ~ *Elkelt volna még neki néhány a földrajzórából, de ehelyett annak idején az íjászkodás tudományát választotta. Pedig lett volna, aki megtanítsa, de egy vén fát már ki ültetne át?*
- Világított! Világított a víz alatt! *Fakad ki ijedten, ötlete sincs, milyen lény - márpedig a látottak alapján hatalmas lény - lehet a tengerben, ami ilyen fénnyel tud ragyogni. De sok ideje nincs a gondolkodásra, a vihar, melybe kibukkantak a fák közül, őrült erővel kezd tombolni.
Hatalmas cseppekben érkezik odafentről a víz, mint számtalan kalapács csapása, úgy éri az odalent lévőket. Rib egyik karjával próbálja a fejét takarni, bár teljesen feleslegesen, percek alatt bőrig ázik. Amivel nem is lenne gond, ha nem tenné tönkre ugyanennyi idő alatt a fegyverét is a víz... Megrettenve húzódik vissza a fák közé, ám ez sem tűnik túl jó ötletnek, mert pillanatokon belül fülsiketítő zajjal és szemkápráztató fénnyel csap be egy villám, alig néhány méterre Ayra lányaitól.
Rib riadtan pillant Ylliwen felé, s bár sokat nem lát, de annyit igen, hogy a másikat sem találta telibe a villám. Inkább csak ijedtségüktől verhet félre a szívük, nem az elektromosságtól. A veszély azonban így sem marad távol tőlük: hamarosan rengedni kezd a föld, s bár a közeledő csorda zaját az eső elnyomja, a rengést nem lehet nem észrevenni.
Rib újra hátrálni próbál, de a homálynak és a zajnak - meg persze a viharban átrendeződő növényzetnek - hála hanyattvágódik egy lába alá kerülő rönkben. Nagyobb baja nem esik, egyelőre, de feltápászkodni sincs ideje, mivel megérkezik a rengés forrása: egy nagyjából féltucat kifejlett és négy kicsiből álló vantacsorda. A hatalmas és rémült állatok előtt nincs akadály, hol a földre hullott rönkökre taposva, hol ezeket átugrálva közelednek a lányok felé.
Ribb jobb híján csak annyit tehet, hogy fektében összehúzza magát, fejét védve az elkerülhetetlen találkozástól. Talán még az élete is lepereg lelki szemei előtt... Persze csak azután, mihelyst kicsodálkozta magát a különös állatok láttán.
Ylliwennek talán sikerül jobban a talpán maradnia, s elkerülnie a találkozást az új ismerősökkel.*

// Páros dobás esetén a vanták nem okoznak nagyobb kárt, csodával határos módon mindegyik elkerüli a lányokat, a fákat azonban nem. Így egy-egy kidőlő fa okozhat még problémát - ha a számok összege páros, csak Rib szorul egy kidőlő törzs alá, ha páratlan, mindkét lánynak ugyanazzal a problémával kell szembenéznie.

Páratlan dobás esetén az egyik kölyökvanta átgázol Riben. Ha a számok összege páros, Ylliwen el tud ugrani a csorda elől, ha páratlan, egy állat fellöki.

Ha a dobott szám 1-50 közé esik, még két körig tart az eső, ha 50-100 közé, akkor még három körig.//
Vissza az elejére Go down
http://shayelle.uw.hu/ribeldah.html
Ylliwen Anaiass

avatar

Hozzászólások száma : 37

Karakterlap
Faj: elf
Szint: 7
Klán: Shayelle Amazonklán

TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   Szer. 28 Aug. 2013, 23:15

[Arccal az ismeretlennek]

*Szerencsére nem kap most többet Rib szokásos makacsságából, csak biccent neki egy halvány mosoly kíséretében. Pihenjen csak nyugodtan. Már épp ideje volt, hogy egy kicsit hagyja visszatérni az erejét. Persze, tud ennél alkalmasabb helyet és időt, de ha a kevés alvás és az izgalom végre rávették egy kis szunyókálásra, ő támogatja az ötletet. Leszúrja a kölcsönkapott nyílvesszőt egy olyan helyre, ahol napfény éri.*
-Rendben.
Hisz a másiknak, miközben egy kicsit megnyomkodja vörösre, itt-ott lilásabbra vált bőrét. Fáj egy kicsit, de semmi vészes, ha csak nem folytatja a nyomkodást...de sikerült leállnia vele, és míg Rib átszunyálja azt a kevés időt, ő azt figyeli, hogy merre mozog a nyílvessző árnyéka.*
-Menjünk. Egyébként északnak.
*Húzza ki a nyílvesszőt, hogy visszanyújtsa. Puha a föld, de nem sáros (még), úgyhogy nem lesz mocskos a lövedék. Onnantól pedig megint csak csendben haladnak tovább, semmilyen nesz, fényjáték nem jelez igazi veszélyt. Gyakran szimatol a levegőbe, de az orra aligha jobb a törszfő szaglószervénél. A füle azonban egyre tisztábban és hangosabban hallja a hullámok morajlását.*
-Tenger...északon...
*Érdekes. De legalább ezt már tudják, hol kell megjelölni azon a bizonyos térképen, már ha visszajutnak egy darabban. Ami hirtelen valószínűtlenné válik... alig jut idejük a táj megcsodálására, az események hirtelen fordulatot vesznek. A sötét, és az eső nem segít a látóviszonyokon, azonban az egyik távoli villámcsapás valami egészen hihetetlen lény körvonalait villantja fel.*
-Hogy az a...mi a fene...?
*Nem kétséges, hogy ő is látta, amit a másik. Közelebb lépdel a partszegélyhez, hátha többet láthat, de ebben a pillanatban a sötélő ég tovább nyílik, a víz pedig, mintha nem is cseppekben petyegne, hanem ömlene. A moraj amivel pedig a földet, a növényeket, és a sziklákat csapkodja, az ő fülének már sok.*
-A francba...! Így semmit sem látni....
*Félig kiált, ám így sem hallja rendesen a saját hangját. Az éledő szél itt telibe kapja őket a növényzet hiánya miatt, még a lélegzetvételt is megnehezítve. Talán ideje lenne visszább húzódni. Erre is készül, hátat fordítva a csodásan ismeretlen tengeri lények, amikor az egy farokcsapással szándékosan, vagy szerencsétlen véletlenként egy méretes hullámot indít el az amanzák irányába. A vihar pedig közben nem áll el...sőt...mintha egyre csak rosszabb lenne...

//Ha a dobás páros, a cet által generált hullám elér a partig, elmossa Ylliwent, és Rib is kap belőle rendesen a vihar kellemes hatásai mellé. Ha a számok összege páros, akkor csak a víz miatt kell aggódni (plusz elmosott nyílvesszők és egyebek miatt), ha az összeg páratlan, akkor viszont a hullám egyiküket (jobb eséllyel Ylliwent) a vízbe rántja.

Ha a dobás páratlan, az egyik villámcsapás a fák között landol, közvetlen veszélyt nem jelentve az amanzákra, azonban a hang és fény miatt megriadt állatok (kicsik és nagyok egyaránt) mindenféle rendszer nélkül kezdenek menekülni, eltaposva más állatokat, növényeket, kidöntva a gyengébb, elöregedett, korhadtabb fákat. Ha Rib nem vigyáz, könnyen ezek útjába kerülhet. Ha ezen esetben páros a számok összege, akkor a főbb veszélyt a vonuló állatok jelentik, amik elől ki lehet menekülni a nyílt tengerpart irányába, azonban ha az összeg páros, a két felderítőnek (Ribnek főleg) a fel-és kidőlő fákkal kell szembenéznie.//
Vissza az elejére Go down
Ribeldah Mayé
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 149

Karakterlap
Faj: félelf
Szint: 8
Klán: Shayelle Amazonklán

TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   Szer. 21 Aug. 2013, 21:39

[Arccal az ismeretlennek]

*Undorodva rázza meg a fejét válaszul Ylliwennek, ahogy amaz a zsákmányát mutatja felé. Talán, ha lenne náluk valami lötyi, amiben tartósíthatnák a csápdarabot... De így? Nincs kedve egy méterekről szagló valamivel végigcaplatni az esőerdőn.
Menetelnek hát tovább - csáptalanul -, míg az elf megálljt nem diktál. Ribel csak azért nem lassít magától, mert attól tart, amint leülnek megpihenni, menten elalszik... De most lefékezi magát és kérdőn pillant a másikra.*
- Persze. *Már húzza is elő a tegezből a nyílvesszőt, hogy átnyújtsa. És ha már Ylliwen elhelyezkedik, ő is keres magának egy árnyékosabb helyet.
Letelepedik a földön, térdét felhúzza, kezét ráteszi pihentetni, fejét meg hátrahajtva dönti neki egy alkalmas fatörzsnek vagy gyökérnek, éppen mit talál.*
- Addig hunyok egyet. *Nem tehet róla, a napokig tartó rossz vagy aligalvás meghozta a gyümölcsét, s most, hogy megálltak, egyből rátör minden fáradtság. Ólmos súly húzza le szempilláit, de elég éberen alszik ahhoz, hogy meghallja a kérdést pár percen belül.*
- Megvagyok. *Fáj ugyan itt-ott, de nem vérzik, ez a lényeg.
Álmatagon szólal meg egyébként a Prieri, két világ határán jár éppen és kész átlendülni a másik oldalra. Innen szólítja vissza megint a másik hangja, amire ezúttal fel is eszmél, nagy szusszanással nyitva ki szemeit. Furcsa, de ez a pár perc alvás egészen úgy hat rá, mintha órákig szundított volna. Frissnek érzi magát, tiszta elméjűnek.*
- Nekem is feltűnt. A levegő is könnyebb. De a sót lehet, hogy csak beleképzeljük. *Azt egyelőre nem köti a másik orrára, hogy kezd kicsit megfájdulni a feje, elvégre nem csak vihart jelezhet az érzést, hanem fáradtságot is.*
- Na induljunk! *Ha letelt a húsz perc, és tisztába kerülnek vele, merre is lesz a tovább, akkor felesleges itt várakozniuk, ahol csak könnyebben rájuk találhat mindenféle vadállat.
Az út nagyjából eseménytelenül telik - itt-ott motoz valami nagyobb állat a növények között, ami miatt kanyarognak odalent egy kicsit, de nem ront ki semmi fenyegetően a levelek közül, így aggogalomra sincs ok.*
- Most már egyre jobban érzem a sót... *Morfondírozik hangosan, de mivel Ylliwen érzékei még az övénél is jobbak, nyilván nem mond újat. A feje viszont egyre jobban hasogat és ahogy kibukkannak a fák közül a régóta megérzett tengerparton, a hangosan felmorajló ég meg is adja a választ, miért. A sötét égalja nem hagy nekik sok időt, néhány pillanaton belül hatalmas vihar zúdul a nyakukba.
Azonban, mielőtt Ribel behúzhatná a nyakát, a villám fényénél kibontakoznak egy hatalmas lény körvonalai...*
- Látod azt ott? *Ragadja meg Ylliwen kezét félig rémült-félig izgatott hangsúllyal kérdezve.*

//Páros dobás esetén a tenger felszínéhez közel úszó éjcetet láthatnak a lányok, páratlan dobás esetén pedig az égen végigrepülő zöldsárkányét. Minél közelebb van a dobás a százhoz, annál erősebben és hosszabb ideig esik az eső. Ha a számok összege páros, csak vizesek lesznek a lányok, ha páratlan, akkor valami nagyobb baj is történik: leszakadó ág, vihartól megrémülő állatcsorda, egyéb.//
Vissza az elejére Go down
http://shayelle.uw.hu/ribeldah.html
Faverelli cronica

avatar

Hozzászólások száma : 4

Karakterlap
Faj: ember
Szint:
Klán: Hímzett tekercsek szövetsége

TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   Szomb. 09 Márc. 2013, 21:19

-Őríz!
*Közli tömören az erdőlakó*
-Oltár!
*Azzal int, s elindul a sűrűbe. A tekercsesek, ha követik, néhány lépés után egy tisztásra érnek, ahol hatalmas kőasztal áll, tömör, vastag lábait faragványok díszítik. A domborművek a dzsungel állatait ábrázolják.*
-Oltár!
*Erősíti meg az előbbit Torzan Borz, de még mindig nem találja kielégítönek a magyarázatot, hozzáfűzi*
-Az Átváltozás Oltára!
*És roppant kócosan, de büszkén néz a három idegenre.*
Vissza az elejére Go down
Bojdancslaki Pyllo

avatar

Hozzászólások száma : 6

Karakterlap
Faj: gnóm
Szint:
Klán: Hímzett tekercsek szövetsége

TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   Szomb. 09 Márc. 2013, 20:42

*Érdeklődve nézi a hirtelen felbukkant dzsungellakót. A külsején nem talál kivetni valót, hiszen Pyllo gnóm, s a gnómok se éppen az eleganciájukról híresek. Egyelőre nem fél a fickótól, bár biztos, ami biztos, közelebb húzódik Ewe-hez.*
-Kacagáj? *csodálkozik, mert még soha nem hallott ilyen madárféléről, bár az is igaz, a holdfarigókon kívül nem is nagyon érdeklődik a szárnyasok iránt, kivéve talán Zana sültkacsáját.*
-Félelmetes! *teszi hozzá ámulva, s még bemutatkozni is elfelejt*
-Annyira, de annyira élethű a nevetése!
Vissza az elejére Go down
Caecus Vigil

avatar

Hozzászólások száma : 12

Karakterlap
Faj: ember
Szint:
Klán: Hímzett Tekercsek Szövetsége

TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   Szomb. 09 Márc. 2013, 19:32

*Vigil egészen más szemmel nézi a vadont, mint Ewe, vagy Pyllo. Míg a lány vadász-szemmel jár előttük, a gnóm pedig herbalista érdeklődéssel nézelődik, addig Vigil a tudós kiváncsiságával fordul az ismeretlen környezet felé. Különösen a fán lakó növények keltik fel az érdeklődését. Sokat olvasott ő már az orchideákról, a broméliákról, liánokról, de ilyen testközelből még sosem találkozott a fajtájukkal. Annyira elmerül a nézelődésben, hogy szinte visszahőköl, amikor váratlanul felbukkan valaki az orruk előtt. Egy pillanatra aggódik, hátha Ewe meglepetésében leszúrja a fickót, de a sötételf lány szinte meg se lepődik. Vigil ezt is csodálja benne, ezt a végtelen nyugalmat, önuralmat, amelyet még a legváratlanabb helyzetekben is megtart. Miután túl van a meglepetésen, a tudós Ewe mellé lép. No nem mintha attól tartana, hogy ez a kócos, kusza szakállú dzsungellakó kárt tudna tenni szerelmében, ezt inkább jelzésnek szánja az idegen felé, hogy az lássa, összetartoznak.*

-Caecus Vigil! *mutatkozik be ő is.*
Vissza az elejére Go down
Ewe Dusk

avatar

Hozzászólások száma : 14

Karakterlap
Faj: sötételf
Szint: 6
Klán:

TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   Pént. 08 Márc. 2013, 00:42

*Mivel a többiek mögötte vannak, így egészen nyugodtan elmosolyodik, ahogy az eső után a pára veszi át az őserdőt. Ez is tetszik neki, hátrasimítja elázott haját, és halad előre rendületlenül. Legalábbis egy ideig. Hirtelen a semmiből előlép egy fárfi, a kinézete még Ewet is meglepi. Kezével hátrahint, hogy a másik kettő maradjon mögötte. A bemutatkozás mintha csak tőle hallatszott volna, hasonló bőbeszédűen közli.*
-Ewe Dusk.
*Barátságtalanul méregeti a férfit, mocskos, fura látvány, de valahogy mégsem merült fel benne, hogy egyből belemártsa a kardját. Nem csak a széles mellkas miatt nem.
A kacagó hangra nem néz fel, tekintete a velük szemben álló férfin.*
-Nem félünk.
*Közli továbbra sem túl barátságosan. A fura alak azonban valahogy érdekli.*
-Mit csinálsz te itt?
Vissza az elejére Go down
Faverelli cronica

avatar

Hozzászólások száma : 4

Karakterlap
Faj: ember
Szint:
Klán: Hímzett tekercsek szövetsége

TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   Szer. 06 Márc. 2013, 03:30

*Az eső eláll, a nap kisüt, bár ide le, az aljba csak kevés fény jut, egy-egy aranyló napcsík, táncoló fénypaca. Az őserdő szinte azonnal gőzölögni kezd, s ha eddig a meleg esőben, most a sűrű párában ázhatnak hőseink. Váratlanul az útjukat álló bokor ágai széthajlanak, s egy különös alak válik láthatóvá, aki félrehajtott fejjel, kíváncsian nézegeti a gyűjtőket. Testét vékony, hihetetlenül piszkos barna bőrpendely fedi, lábán vékony vesszőből font szandálféle. Haja, szakálla már-már a lehetetlenségig borzas. Némi szemlélődés után előlép a bokorból, megdöngeti széles mellkasát, majd rendkívül tömören, mondhatni igazi szófukarsággal bemutatkozik.*

-Torzan Borz! *és még egyszer megdöngeti az öklével a mellkasát.
*Ebben a pillanatban valahol a fejük felett a fán felkacag valaki. Aztán egy másik fán is felhangzik a nevetés. A borzas őserdei remete legyint.*
-Nem fél! Csak kacagáj!
Vissza az elejére Go down
Bojdancslaki Pyllo

avatar

Hozzászólások száma : 6

Karakterlap
Faj: gnóm
Szint:
Klán: Hímzett tekercsek szövetsége

TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   Szer. 06 Márc. 2013, 03:16

*Kis lelkiismeret furdalással és némi rosszallással pillant a hátraforduló Vigilre. Az első amiatt van, amiért a szeme megakadt az előttük haladó Ewe nedves, testre simuló nadrágjának hátulján, a második pedig a herbalista lélek szemrehányása. Mert hogy lehet azt mondani, hogy ebben az erdőben ocsmányságok vannak? Hiszen ez egy herbalista aranybánya, egy botanikus mennyország! Még nem gyűjtöttek semmit tarisznyába, majd visszafelé tervezi Pyllo, de máris annyi mindent kinézett, hogy győzzék majd hazacipelni!*
Vissza az elejére Go down
Caecus Vigil

avatar

Hozzászólások száma : 12

Karakterlap
Faj: ember
Szint:
Klán: Hímzett Tekercsek Szövetsége

TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   Szer. 06 Márc. 2013, 00:00

*Szokatlan élmény egy sziklaöblinek ez az erdő, ahol úgy esik, mintha zuhanyból jönne, ahol embernyi, sőt kétembernyi
levelekről csorog az esővíz a nyakadba, ahol cuppog a csizma, tapad a ruha... de az erdő tarkasága, különös zenéje mégis lenyűgöző. Ám Vigil nem csak az erdőt csodálja, hanem az előtte járó Ewe-t is. Valahogy mindig is sejtette, hogy egy tökéletes alakú nő vizes ruhában a leggyönyörűbb! Néha hátrapillant a mögötte csörtető gnómra is, bár ebből a pillantásból hiányzik a csodálat. Pyllónak meg kell elégedni némi türelmetlen mosollyal.*

-Le ne maradj. Ki tudja miféle ocsmányságok lakják ezt a vidéket!
Vissza az elejére Go down
Ewe Dusk

avatar

Hozzászólások száma : 14

Karakterlap
Faj: sötételf
Szint: 6
Klán:

TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   Kedd 05 Márc. 2013, 22:04

*Bár nem igen vallaná be, de rendkívül élvezi ezt a kis utat. Az esőerdő pontosan az ő lelkének való hely. A sűrű, átláthatatlan, áthatolhatatlan növényzet, mintha a lelkének a földi megjelenése lenne. Ő pedig utat vág maguknak. Ezt teszi mindig, minden nap, utat vág magának, és az érzéseknek a saját dzsungelében, hogy beférkőzhessen a nap, az öröm, a boldogság. Többnyire sikerül is, hiszen itt van Vigil és itt van a klán. Az eső teljesen eláztatja, a bőrén érzi a nedves ruháit, a haja tincsekben lóg, az alján kigurulnak az esőcseppek, mintha megannyi gyöngy gurulna végig rajta. Ewe pedig boldog, ez lesz a második kedvenc helye.*
-Igyekezzetek.
*Szól hátra, hogy ne maradjon le a két férfi fene tudja mi mindent rejthet még ez a hely, amit nem sejtenek, és ami nem olyan könnyen adja meg magát a kardjának, mint a növények. De a hangja most nem sürgető, vagy fölényes, inkább csak mint egy csapat vigyázója szól. Kivételesen még azon sem fog megakadni, ha Pyllo megálljt javasol, hiszen útközben nehéz gyűjtögetni.
Egy-egy növény még az ő érdeklődését is felkelti, néhány virág olyan szép, kedve lenne leszedni őket. De nem fogja.*
Vissza az elejére Go down
Faverelli cronica

avatar

Hozzászólások száma : 4

Karakterlap
Faj: ember
Szint:
Klán: Hímzett tekercsek szövetsége

TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   Pént. 01 Márc. 2013, 03:27

*Útra keltek a tekercsesek. Pyllo, a gnóm herbalista és két kisérője, Ewe, a vadász és Vigil, a tudós. A két férfi vállán gyűjtőtarisznya lóg, úgy követik a sötételf nőt, aki kivont kardjának pengéjével csinál utat az aljnövényzet szövevényes, burjánzó, sötétzöld szőnyegében. Esik, végtelen, monoton zajjal zörgetik a sűrűn hulló esőcseppek a leveleket, törzseket, liánok fonatait. A gyűjtők feje felett, a lombkorona alsó szintjén tarka broméliák és orchideák bókolnak az esőnek. Néha rebben előttük, vagy mögöttük a bozót, felettük a nedves, esővíztől súlyos levélsátor, jelezve, hogy nincsenek egyedül. De bármi is rebbenti, egyelőre igyekszik távol kerülni a gyűjtőktől, útjukat nem zavarja se állatok, se emberek támadása...*
Vissza az elejére Go down
Ribeldah Mayé
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 149

Karakterlap
Faj: félelf
Szint: 8
Klán: Shayelle Amazonklán

TémanyitásTárgy: Esőerdő - a kontinens északi része   Szomb. 09 Feb. 2013, 21:23

Faverell városát és a kontinens északi részét nagy területen fedi a buja esőerdő. A hatalmas fák az egekig törnek, különös élővilágot létrehozva ezzel: a földön ugyanis, ahol az utazók járnak, alig akad valami gyér növényzet, úgy elfogják innen a fényt. A lombkorona - jóval a föld és az utazók fölé magasodva - három szintre oszlik. Az alsó szint növényei hatalmas leveleikkel próbálnak minél több fényt szerezni maguknak - az itt élő állatok között találunk félelmetes nagymacskákat és ártalmatlan rovarokat egyaránt. A középső szint levelek és ágak sűrű labirntusaként formál tetőt az alatta elterülő szintek felett. A szinte kimeríthetetlen táplálékforrás számos állatfajt vonz ide, közöttük talán a mérgeskígyók és a színpompás madarak a legérdekesebbek. A legfelső szint kis számú, de nagyon magas fákból áll, melyek jól bírják az erős szeleket és a nagy forróságot egyaránt. Állatot erre már kevesebbet találunk, a faunát főleg ragadozómadarak, majmok és hatalmas lepkék alkotják.


Az esheynaliak többsége lakhatatlannak tartja az esőerdőt. Az éghajlat egyhangúsága - a fél évi párás forróság és a fél évi hűvös esőzés váltakozása -, a táplálékforrások szétszórtsága szerintük olyannyira nehézkessé teszi az itteni életet, hogy inkább nem is próbálkoznak vele, maradnak az esőerdő és a sivatag között elterülő füves pusztánál, ami több nagyobb falvat is könnyedén el tud tartani.

Nem mindenki gondolkodik ugyanígy, vannak, akik megtalálták a módját az itteni lakhatásnak: Faverell erre a legékesebb példa.
Vissza az elejére Go down
http://shayelle.uw.hu/ribeldah.html
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Esőerdő - a kontinens északi része   

Vissza az elejére Go down
 
Esőerdő - a kontinens északi része
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Esőerdő - a kontinens északi része
» Erdőségek
» Erdőségek
» Fenyőerdők
» Fumiyuubo erdőség

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Esheynal Világa :: Játéktér :: 
Faverell – Az elfek és sötételfek hona
-
Ugrás: