Faverell városa és környéke

* A kijelentésre elpirul és lágyan elmosolyodik. Hát, igen, van amit sosem növünk ki és nála ez az elpirulás egy-egy kedves bóknál amit a férjétől kap. Ez a csibésznek nyilvánítás nem teljesen az, de attól még nem esik neki rosszul amit a kapott csókban éreztet is. Nem csoda, hogy ilyen amellett a férfi mellett akit mindennél jobban szeret.*
- Csak egy kicsit.*mentegetődzik mosolyogva a csók után és hagyja Cidricket válaszolni.*
- Akkor pihenjünk, szerelmem.*egyezik bele és betakarja magát és a párját is.*

*A férfi látja a huncutságot kedvese szemében.*
- Csibész vagy.*- mondja a férfi és megcsókolja a nőt.*
- Szerintem pihenhetnék, pakolni még ráérünk.*- mondja mosolyogva a férfi, és újabb csókot ad kedvesének.*

* Minden egyes kedves szó, becézgető simogatás és csók nagyon jól esik neki, ez a gyengéd szeretet eléggé kedvére való. Annyira, hogy a férfi kérdésére máris akad magában egy válasza, azonban azt nem szeretné felvetni, mivel Almon itt alszik mellettük.*
- Picit még pihenni, pakolni, de ha neked máshoz van kedved azt is örömmel hallgatom.*mosolyogva enged teret a férje ötleteinek melyeket kíváncsian vár.*

*A férfi megsimogatja a felesége arcát.*
- Minden ajándéknál nagyobbat adtál nekem, Szépségem.*- mondja a férfi és megcsókolja szerelme tárgyát. Gyengéden simogatja Rachelt, majd mosolyogva hozzáteszi.*
- Mihez lenne kedved, Édesem?*- kérdezi szerelmes hangon Cidrick.*

* Tetszenek neki a férfi szavai és azt követő csókja mely csikizéssel jár. Boldogan csókol vissza mialatt némán kuncog és ficánkol Cidrick kezei alatt melyeket mindig oly örömmel érez a testén, akkor is, ha ilyen mókás gyötrés céljából csinálják amit nem kevésbé szeret, mint a simogatást. Szélesen elmosolyodik a két csók közti szünetben jelezve mennyire kedvére való az ujjak és az ajkak munkája. Ez az ív nem sokáig maradhat a száján az újabb csók miatt minek igazán örül, de utána a mondatának még jobban.*
- Én is nagyon szeretlek téged és örülök, hogy megajándékozhattalak egy fiúval.*jelenti ki és szavai megerősítéseként az ajkak újra találkoznak.*

*A férfi kedvesen ránéz a feleségére.*
- Minden úgy lesz, ahogy szeretnéd.*- majd megcsókolja Rachelt. Azonban a kezei elkezdik csiklandozni nőt. Cidrick jót mosolyog azon, ahogy felesége evickél az ágyon. Miután abbahagyta a "kínzást" újabb csókot ad a feleségének.*
- Nagyon szeretlek.*- mondja a férfi.*

* Boldogan fogadja a csókáradatot és szorgosan viszonozza azt kissé kuncogva a csiklandozó arcszőrzet miatt, de ezt imádja Cidrickben, mint számos más dolgot is. Például az egyik ilyen dolog, hogy egy rugóra jár az agyuk ami most is bebizonyosodik. Egyetért a férjével aki már várja a kúriába történő beköltözést és utána a következő gyermeket.*
- Egy kis hercegnő nem árt a kis herceg mellé, bár azzal még várhatunk egy kicsit.*mondja, mivel még a pici és elég apró és a szervezete is még gyenge az előző szüléstől.*

*A férfi simogatja a feleségét.*
- Annyira szeretlek.*- mondja a férfi és csókokkal halmozza el a feleségét.*
- Már alig várom, hogy az új otthonunkban legyünk, na és majd ha eljön az ideje, akis hercegnőnket is.*- moslyodik el a férfi.*

* Igazán boldog most így ebben a kellemes pihenésben két oldalán a kis családjával kiknél álmodni se tudna jobbat, esetleg melléjük még egy kislányt Cidricktől.*
- Nincs olyan szó, mellyel elmondhatnám mennyire örülök, hogy vagytok nekem és én lehetek nektek.*árulja el boldogan és megcsókolja a férfit kinél nagyszerűbbet keresve se találna.*

*A férfi örül, hogy Eridannak jó az étvágya.*
- Nos, igen, enni azt szeretek én is.*- majd kedvesen magához vonja a feleségét.*
- De titeket mindennél jobban szeretlek.*- jelenti ki Cidrick és megcsókolja a párját.*
- Boldog vagyok, nagyon boldog.*- mondja Cidrick örömteli hangon.*

* Mire a kapott csók végére érnek az apróság már rajta csüng. Eltűri a mellét mohón faló lurkót és ha kell akkor segít neki elérni a keblét, hadd étkezhessen. Miután a kicsit meguzsonnázott megbüfizteti és alaposan betakargatja nehogy véletlenül megfázzon. A fiúcska immár teli pocakkal hamar elszenderedik.*
- Ahogy látom van étvágya, mint az apjának.*jegyzi meg mosolyogva és csókkal ajándékozza meg a férjét.*

*Cidrick elfogadja a csókot, majd tovább mosolyog a fiúkra.*
- Aranyos kis lurkó. Nagyon szeretem, akárcsak téged.*- mondja a férfi és újabb csókkal ajándékozza meg kedvesét. Közben Almon az édesanyja felé csúszik, és már rá is tapad a keblére.*
- Úgy tűnik a mi kis lovagunk éhes.*- mondja mosolyogva a férfi.*

[ Úton, de inkább útfélen ]

-Csak, ha veszélyt érez...
*Ismétli alig hallhatóan. Ha valóban igaz, akkor akár cigánykereket is vethetne a négylábú előtt (már ha lenne ereje rá, meg amúgy tudna ilyesmit), hisz bár nem ismeri egy kutya nézőpontját, ő aligha ítélné magát veszélyesnek. A bemutatkozást egy kurta biccentéssel nyugtázza. Sejti, hogy ez mire megy ki, amennyire járatlan a mindennapi dolgokban, legalább annyira ért ahhoz, hogy mások hogy operálnak a szavakkal.*
-Értem...Tihara.
*Nem tesz hozzá semmit, hiszen ha tetszik, ha nem, ő nem rendelkezik egyértelmű megszólításokkal. Esetleg mondhatna egyet a gazdái repertoárjából, de attól csak vörösödne valamelyikük arca. Jó eséllyel nem az övé.
A kérdésre, miszerint egy kicsit megtépázott, leporolja magát (mintha az segítene valamit), majd végignéz magán. Pofijára kiül valamiféle undor. Hát igen... enyhe kifejezés, hogy nincs ehhez hozzászokva. Hiányzik neki a haja rövidsége, a tiszta ruha, a kényelmes pihenőhely. Hülye egy dolog ez a szabadság...nem működik mindenkinek.*
-Na igen...valóban...
*Nyal végig az egyik horzsolt csuklóján, mint valami kölyökállat, nem ismervén jobb és rendelkezésre állóbb módját a sebtisztításnak ebben a pillanatban. Most már nem zavartatja magát, tekintete sem függ egyfolytában a nő csahosán, illetve magán a nőn, már mer egy-két pillanatra félrebámulni.*
-Segíteni?
*Húzza össze résnyire gyanakvó tekintetét. Persze, tisztában van a saját helyzetével és ez nem teszi naivvá.*
-Mégis hogyan? Meg miért is?
*Kérdezi kételkedő hangsúllyal, mely akármilyen határozott, beleremeg a mondatba. Soha senki semmit nem akart tőle a két szép szeméért....bár mit bánja ő...jelenleg nem sok minden van, amit nem tenne meg egy kis ételért, ruháért, kényelemért, meg aztán, mi olyat kérhetnének tőle, amit eddig nem tett meg vagy tettek meg vele, minden fizetség nélkül? Bár, büszkébb annál, mintsem, hogy bevallja ezt magának...legyen bármennyire hasonlatos egy kitartott díszállathoz, az életéhez ugyanúgy ragaszkodik, mint bárki más. A túlélés és a hiszékenység pedig fordítottan arányos.*

* Miután átadta a picit lefekszik a férfi mellé. Rachel mosolyogva szemléli a boldog apát és az ő kisfiát akik szemmel láthatóan jól mulatnak. Cidrick igazi mintaapuciként viselkedik akiről minden leendő  édesapa példát vehetne. Büszke a férjére amiért ilyen jó szülője Almonnak. Örül a fiacskája ügyességének is aki bár alig pár napos, de már kezd kúszni, holott az elfeknél a testi fejlődés valamivel későbbre tolódik. Minden bizonnyal a félig embersége miatt van ez. Jót kuncog a játszadozó párján aki megnevetteti a gyereket.*
- Bizony, picim, nagy ügyes vagy.*csikizi meg a kisfiút, majd az apuka felé fordul.* Te pedig egy gondos apa.*hangzanak a dicsérő szavak és jutalomként csókot ad szíve királyának.*

*A férfi magához veszi a kicsi Almont.*
- Gyere csak ide kisfiam.*- és a mellkasára fekteti a fiút, aki bőszen kúszik felfelé az arca fel. Cidrick megemeli egy kicsit, majd mosolyogva mondja.*
- Jajj, de ügyes fiú vagy.*- mondja Cidrick, majd maga mellé fekteti Almont, és párszor az jakit a kisfiú hasához szorítja és úgy fújja ki a levegőt. Almon kacagással díjazza ezt a kis szórakozást.*

[ Úton, de inkább útfélen ]

*Ütközés következtében az idegen földön találja magát, amivel Tiha nem sokat törődik, majd fel kell túl nagy baja nem, eshetett. Majd legközelebb jobban oda figyel. Ő maga már lép is tovább nem úgy, mint kutyája, aki érdeklődve figyeli a másikat.
Gazdája hívására csak füleit hegyezi, de nem mozdul. Óvatosan szimatol sovány rongyos ruhás idegen felé. Így gazdája is több figyelem illeti a ruháját igazgató csont sovány illetőt. Akire mi tagadás ráférne egy alapos fürdés, prüszköl is egyet majd tovább, bámulja a gazdájával szűkszavúan társalgót.
Tiha zöld szemivel nyugodtan méregeti a nem túl közlékeny lesoványodott alakot. Látja rajta, hogy tart a kutyától. Apró sóhaj hagyja el ajkait amolyan, na jól van lesz, ami lesz, segítek neki. Nem tudja miért, de meg teszi. Kérdésre maga se tudja a választ nem szokott Somra ekkora érdeklődést mutatni vadidegenek iránt. *
- Jó kérdés. – válaszol nyugodtan. – Nem félj nem bánt, csak ha veszély érez. Nevem Tihara Nuray. – mutatkozik be talán így a másik is közlékenyebb lesz.
- Láttál már jobb napokat is, ha nem tévedek? Ezen a világon születél? – kérdezősködik tovább. Somra közben már fekve szemléli az eseményeket. – Lehetőségeimhez mérten segítek rajtad, ha elfogadod? – türelmesen vár a válaszra közben el is töpreng a dolgokon.
*Túl sok mindent nem tud tenni a másikért, ha csak nem viszi magával. Bár ennél a létnél még az is sokkal jobb lenne neki. Fedél lenne a feje felet és ételre se lenne gondja. Csak épp a szabadságát vesztené el és el kéne látni a napi teendőket, amit kiadnak neki.*

* Örül neki, hogy a férjének tetszik az ötlete, az ilyesmit mindig jó tudni. Igazán jól kijönnek egymással, valódi lelki társak, olyanok akik életről életre keresték egymást testről testre vándorolva míg végül az útjaik nem kereszteződtek. Az ő találkozásuk biztos nem a véletlen műve, szerinte ez a sors keze ami miatt ő rettentően boldog és aminek nem tud eléggé hálás lenni. Pár hónapja, pontosabban már majdnem egy éve még magányos volt, nem volt senkije és most van egy ura és tőle egy fia akiknek nagyon örül.*
- Olyan jó, hogy te mindenre gondolsz, Szerelmem.*dicséri meg a férfit és éppen közelebb hajolna egy csókért amikor a kicsi rázendít. Vigyázva Cidrick fejével felkel és kicseréli az apróság telerakott pelusát, majd álomra ringatja a csöppséget, viszont úgy dönt most inkább az édesapjához viszi és nem a bölcsőbe, úgyis picit keveset van az apucinál. Hadd dédelgesse nyugodtan az apja is a gyerkőcöt aki megszólalásig hasonlít rá.*

*A férfi rámosolyog Rachelre.*
- Jó, holnap el fogjuk kezdeni.*- mondja a férfi, nem akarja elkapkodnia dolgokat, ezért szépen össze fognak pakolni a két hét alatt.*
- Majd küldetek emberekért, akik a villába szállítják a dolgainkat. A bútorok miatt ne aggódj, ha minden igaz, egy hét múlva be is lesz rendezve a villa.*- jelenti ki a férfi.*

* Elpirul a férje bókján, úgy tűnik ezt ő nem tudja kinőni, de őszintén szólva nem is akarja.*
- Te még szebb vagy, édes életem.*vallja be és csókot lop a férfitől. Cidrick kérdésen elgondolkodik és végül talál holnapra tennivalót.*
- Szerintem nekiláthatunk összeszedni a költözéshez kellő dolgokat.*veti fel az ötletét.*

*A férfi örömmel fogadja el a finom gyümölcsöt, majd kicsit elgondolkodik, de újra rámosolyog a kedvesére.*
- Annyira szép vagy!*- jelenti ki Cidrick mosolyogva az igazságot.*
- Holnapra van valamilyen terved? Minden ötletet szívesen várok.*- mondja a férfi kedvesen, még azt sem bánja, ha felesége már a költözésen agyalna,hiszen abba is segítene.*

* Úgy érzi sosem akar felkelni innen, a férje alól akivel mindig olyan jól érzik magukat. Így legalább van alkalmuk kipihenni az erotikus "edzés" okozta fáradalmakat melyek csodás érzést hoztak magukkal. Mialatt elmajszolja a narancsgerezdet kezei továbbra sem állnak meg. Miután Cidrick befejezte a mondandóját egyetértően bólint, majd elvesz egy málnát mellyel megeteti a férfit.*
- Bizony, nagyon jó így pihenni.*ismeri el elégedetten.*

*A férfi is álmodozik kedvese ölében, a boldog szép jövőröl. Élvezi, ahogy felesége kezei cirógatják őt.*
- Nos akkor ebben egyet értünk.*- mosolyodik el a férfi, és egy gerezd narancsot ad Rachelnek.*
- Jó ötlet ez a lustálkodás.*- mondja a férfi mosolyogva.*

* A férje szavainak hatására elméje megteremt egy képet melyben ő, Cidrick, Almon és a jövőbeli kislányuk szerepel és képzeletében a már elkészült kúriában élik pompás életüket melyben az alkalmazottak minden terhet levesznek a vállaikról. Szép kép, talán szép is lenne, hogy igaz legyen, ha nem tudná biztosra hogy ez így, vagy legalábbis hasonlóan fog majd alakulni. Ennek örül, de nem csak ennek, hanem a párja közelségének is.*
- Én se szeretném, ha a fiunk egykeként nőne fel.*ért egyet a a szerelmével és boldogan fogadja el a kapott csókot.*

*A férfi is elmosolyodik.*
- Nagyon boldogok leszünk. Már alig várom, hogy nemesként éljünk.*- szól Cidrick vidáman. Közben elgondolkodik, hogy nemesként, mit fognak csinálni a rengeteg idővel.*
- És ha eljön az idő, akkor jöhet egy kislány is. Nem szeretném, ha Almon kistestvér nélkül maradna.*- jegyzi meg a férfi kedves hangon, majd kicsit felül, hogy csókot leheljen Rachel ajkaira.*

*Fejben elkezdi összeírni azt amit magával szeretne vinni és talál pár olyan dolgot amit nem hagyna itt, hogy megegye az idő vasfoga. Ilyen tárgy például a szüleiről készült portré és a régi naplója benne megannyi emlékkel. Ezek számára érzelmi értékkel bírnak és nem tudna tőlük csak úgy megválni. Cidrciknek is vannak ilyen értekei ebben biztos (ha más nem is igazán, hát Rachel és Almon is lehet ilyen). Örömmel fogadja el a férfitől a szedret mely édes gyümölcs elszínezi a fogait. Elpirul a férje szépen megválogatott, kedveskedő szavaira.*
- Hát a világ legszebb nemes urához nem is illik más pár.*szól mosolyogva és megcsókolja a párját.*