Fogadó a Részeg Krákenhez

*Miközben megkapják a választ, hogy van bizony nem is messze egy törpe is érkezik. Ned vidoran biccent neki, Sziklaöbölben a kocsmában így illett, ezért szerinte itt sincs ez másként. Sört rendel a törpe, mi mást, és bizony fajának megfelelő morcossággal is rendelkezik. Ned ezen is jót mosolyog.*
-Látod Dru, itt is csak úgy van minden, mint Sziklaöbölben.
*Igyekszik feltűnés nélkül a törpe felé bökni a fejével, ha Dru nem vette volna észre.*
-Megyünk kincsvadászni?
*Bizony ő sem tud jobbat honnan szerezhetnének aranyat, mert mosogatni nem igen akaródzik neki.*

*Idősebb, ütött-kopott, vagyis inkább csatavert törpe lép be a fogadóba. Arcán friss, hosszú forradás, mely elveszik hosszú szakállában. Fején szárnyas sisak, testén míves vért, kezében pedig egy félelmetes külsejű harci pörölyt szorongat. Mikor belép, és látja, hogy épp nem kocsmai verekedés van, megszólal:*
- 'napot! -*mormogja köszönésképpen a bent ülőknek, majd fegyverét leeresztve - ha nem kérik el tőle - a pulthoz ballag. Maga mellé állítja fegyverét, s ha egy csapos felszabadul, rámordul:* - Sört! Ha ugyan akad ilyen ezen a világon... -
*Szemmel láthatóan nincs rózsás hangulatban. Ha megkapja az italt, letelepedik, s körbejártatja tekintetét, hátha egy fajtársat, vagy más Sziklaöbli ismerőst is ide vetett a balsors. De a hajós népeket is keresi, mert gyalog nem sok kedve van Thardáig gyalogolni. De első az ital, mert rosszkedvét mielőbb el akarja nyeletni.*

[Keresés]

*Remekül szórakozik, sört isznak, nőket nézegetnek, és érkezik valami sült is. Az illata alapján nem lesz gond vele.*
-Jó világ ez is Dru, én mondom.
*Vigyorog a csöndes fivérre, majd ha a pultos lány ott marad megkérdi.*
-Nem járt erre valaki aki a Tekercseseket kereste volna?
*Jó hangosan kérdi, bárki meghallhatja.*
-Vinnénk magunkkal bort az útra, tartalékba...
*Drura néz, talán több is kéne, hiszen az atya és a sötételf nő nem igen állhatja a vizet.*
-Talán sör is kéne... talán kéne egy szekér.
*Megvakarja a fejét, sok minden kéne, aranyuk meg nem igen van.*

[Keresés]

*Bizony mindketten alaposan felmérik a terepet, csak éppen mindketten más céllal. Dru is elégedett, Ned is. Mint rendesen ő intézi a rendelést. Megvárja míg az egyik csinoska pultos lány ráfigyel, rendel maguknak két korsó sört, és némi harapnivalót hozzá, kaján vigyor a képén, mint rendesen, majd ha eléjük kerül a korsó azonnal ivásra invitálja a testvérét.*
-Na lássuk milyen itt a sör, egészségünkre!
*Elégedetten tapasztalja, hogy a sör bizony itt is jó. Míg eltűnik a lány az étel intézése miatt, körbetekint. Nem messze tőlük mások is beszélgetnek.*
-Úgy látom van itt élet. Ha visszajön a kisasszonyka, megkérdem nem találkozott-e valakivel aki a Tekercsesek közül való. Te csak figyelj.
*Inkább ő beszélget, Dru még képes lenne elijeszteni a nőket.*

[Keresés]

*Drunak nagyon igaza van, a kocsmák-fogadók világa a legalkalmasabb arra, hogy érdeklődjenek, kérdezősködjenek, no emg főleg lehajtsanak egy jó pofa sört - ami már igencsak ráfér - és egyenek pár jó falatot. Nem is kell sokáig menniük, hogy megtaláljak a fogadót, és mivel Dru olyan leleményes volt, hogy némi aranya is van, hát mosogatni sem kell majd.*
-Lomb zöldüljön!
*Köszönti kedélyesen a bent lévőket, körbenéz gyorsan megállapítja, hogy nők is vannak, hát neki nem kell több a boldogsághoz, lesz kin legeltetni a szemeit.
A pult felé indul, egyrészt tudja, hogy az a leggyorsabb, ha rendelni akar,meg a pultos az mindig olyan tájékozott fajta.*
-Dru, gyere, letelepszünk a pultnál.
*Gyorsan tisztázza, nehogy véletlen a testvére valami sötét sarkot nézzen ki maguknak.*

[Csatlakozom egy kupica rummal]

*Mivel még csak az első adagjánál tart így még tiszta a feje és éppen ezért is veszi észre olyan hamar a törp lányt. Pár pillanatig érdeklődve figyeli, majd végül úgy dönt, hogy ő is bemutatkozik.*
-Üdv neked is. Eve Meredith Firesing. Röviden csak Eve.
*Feleli és felvés magának egy piros pontot, hogy nem gabalyodott össze a nyelve válasza folyamán. Majd kényelmesen rákönyököl a pultra, és úgy méregeti a törpöt mintha még nem látott volna egyet sem a fajtájából. Pedig hát a hajón is volt egy enyhén idegesítő törp matróz, aki rendszerint melliránt szaladt bele Eve-be. Egy pillanatra elnyom egy vigyort... utóbb már csak nevetett az örökös próbálkozás során.*
-Jöhet még egy.
*Feleli kissé bennfentes hangzással. Majd egy pillanatra a pult mögött serénykedő lányok felé sandít, egy pillanatig azon mereng, hogy rájuk pirítson e, hogy húzzanak bele. De végül is nem szól. Inkább a törp felé fordul és továbbra is kissé érdeklődve méregeti.*
-Honnan keveredtél ebbe a városba?
*Böki ki végül a kérdését, reménykedve hogy valamelyik ismerős város nevét fogja hallani. Mostanság látni néhány érdekes egyént a környéken... legalább is úgy veszi észre mintha valami történt volna. Ő is igen furcsán érezte magát a tengeri úton... olyan szokatlanul feszült és ingerlékeny volt, pedig nem mindig érzékeli a mana háló apró rezdüléseit, sőt többnyire nem is nagyon figyel oda rá. Szokásos kellemetlenségnek véli... de sejti, hogy előbb vagy utóbb el kell kezdenie a mágia bonyolult ösvényein járni... már ha életben akar egyáltalán maradni. Na de addig is itt ez a törp. Egyelőre vele beszélget, és egyelőre még tiszta a feje. De ez az este folyamán még változhat.*

[Elenatól független játék - Bárki csatlakozhat]

*Már jó ideje, hogy a szárazföldön van, és nem egy hajón ringatózik valahol kint a nyílt vízen. Mivel Helgerand az otthona ezért kell e meglepődni azon, hogy teljesen otthon érzi magát, ahogy végig oson a kora esti órákban mind zajosabbá váló utcákon csak azért, hogy végüla Részeg Krákenben bukkanjon fel. Odabent kellemes idő, fogadja, elvégre kint egy kicsit kirázta a hideg amint megérezte a tenger felől fújószél hűvös ujjainak simítását a bőrén. Reszket még egy picit mielőtt úti köpenyétől megválna, de végül csak hamar a sarokba dobja az öltözéket, ami oly ütött kopott már, hogy azt szinte biztonsággal állítja, senki sem fogja megfújni. Öltözékét, felül az egész hátát szabadon hagyó, és csupán szemből valamicskét takaró felső takarja ki amit a nyakánál rögzített, lentebb világos barnára fakult bőrszoknya egészíti ki az öltözékét és egy fekete csizma. Kényelmes léptekkel a pulthoz lép, kitérve néhány részeg tapogatózó keze elől. Neki támaszkodik a pultnak és már azonnal rendel is.*
-Szebb estét. Egy kupa rumot ha szabad kérnem.
*Igen a vízen töltött időközben hozzá szokott ehhez a markáns italhoz. Amint lenyeli belőle az első kortyot érzi amint az ital kígyókként tekergő forrósága végig zuhan a torkán és ebben a tekergőző szabad esésben érkezik a gyomrába. Ezzel arányosan pillanatok alatt fentebb ugrik a hőmérséklet is a fogadóban, és már áldja az eszét, hogy esőjáró léttére ilyen lengén öltözött. A halvány lilás ajkak finom mosolyba hajlanak, azonos színben játszó körmeivel halkan dobol a pulton, és közben a környezetét méregeti fenyő zöld pillantásával. Talán akad olyan aki meghívná még egy italra. Vagy akivel szóba elegyedhetne.*