Faverell városa és környéke

*Nagyon boldog a férjével, jólesik a társasága, ahogy az is, hogy azt mondja szereti őt és a gyermekeiket is. Tudja, hogy így van, de azért jól esik hallani.*
- Igen, csodaszép és olyan békés.*ért egyet Cidrickkel, egy elf számára a természet különleges szépséggel bír, az egyik leggyönyörűbb dolog.*

*A férfi örömmel fogadja Rachel csókját.*
- Én is szeretem mindnyájatokat.*- mondja Cidrick és közben végigtekint az erdőn.*
- Gyönyörű ez a hely.*-jegyzi meg a férfi.*

*Rachel gondolatban a fellegekben jár. Nagyon jó élete van, mindig is arra vágyott, hogy saját családja legyen és ez az álma megvalósult. Már nagyon várja, hogy kislányt szüljön Cidricknek. A férfi nagyon jó apa, igazi lelkesedéssel éli meg az apaságot, látszik rajta mennyire szereti őt a kisfiát. Boldogan csókolja vissza, amikor a férje megcsókolja.*
- Nagyon szeretlek úgy, ahogy vagy, nem változtatnék rajtad semmit, mert nekem így vagy tökéletes és örülök, hogy tőled lehet gyerekem.*jelenti ki és csókkal ajándékozza meg a kedvesét.*

*Cidrick elmondhatatlanul boldog. Szép családja van, és számára ez a legfontosabb.*
- Majdnem olyan hegyes a füle mint a tiéd!*- jegyzi meg a férfi, majd egy puszit nyom felesége fülcimpájára és belesúgja.*
- Szeretem a füleidet, és minden porcikádat Rachel.*- mondja és megcsókolja a feleségét.*

*Szeret a természetben sétálni, ez a környezet áll hozzá igazán közel és ezzel a legtöbb elf így van. Olyan szép, kedves, megnyugtató, ilyenkor mindig olyan nyugodtság tölti el. Boldogan ül le a férje ölében, a lábán a picivel, akit a karjaival fog.*
- A mosolya viszont határozottan a tiéd.*állapítja meg és ránéz a kicsire, aki aprócska mosollyal, tágra nyílt szemekkel néz szét. Nagyon aranyosnak találja a fiacskáját, amikor meglátja a nyulakat.*
- Igen, odavan értük.*ért egyet Cidrickkel mosolyogva, mialatt Almont nézi.*

*Kellemes tempóban halad a felesége mellett. Örül annak a csóknak amit kapott. Közben figyeli az erdő szépségét.*
- Viszont olyan nyugodt mint Te.*- mondja a férfi, és megállnak egy sziklánál, ahová a férfi leül és ölébe ülteti a feleségét. A patak szépen csörgedezik és némely erdei állat is előjön a rejtekhelyükről, többek között pár nyuszi. Almon elkerekedett szemmel figyeli a kis állatokat.*
- Úgy tűnik Almonnak tetszenek a nyuszik.*- jegyzi meg a férfi.*

*Cidrick se lassúlkodik, ezért gyorsan elkészülnek és elindulnak. A séta kellemes, jól érzi magát a férje és a fia társaságában, igazán kellemes Rachelnek velük lenni, számára ők jelentik a világot, meg persze a még meg nem született kislánya.*
- A nózija meg a tiéd.*állapítja meg. Nagyon tetszik neki a férje keveskedése.*
- Nagyon szerencsések a picik, hogy ilyen apjuk van.*jelenti ki és megcsókolja a szerelmét.*

*Miután minden elkészült a család készen áll az útra. Cidrick először a feleségét engedi ki, majd bezárja a kúra ajtaját és elindulnak a rengetegbe. Szorosan a felesége mellett halad és közben nézi, ahogy szerelmük gyümölcse a világgal ismerkedik. A fákkal, az erdő színeivel, hangjaival.*
- A szeme határozottan a tiéd.*- mondja a férfi, és egy puszit nyom Rachel fejére.*
- Ő a legédesebb csöppség.*- szól Cidrick, és óvatosan megsimogatja feleségének a hasát.*
- De Te is ugyanilyen édes vagy!*- szól a még meg sem született magzathoz.*

*Örömmel fogadja a párjától kapott puszit és ad neki egy rövid csókot. Midig is szerette, ha Cidrick arca az övéhez ért, nagyon jó érzés.*
- Oké, szívem.*mondja és elindul. A szoájukba beérve elővesz egy hosszujjú felsőt, egy kardigánt és egy melegebb nadrágot, egy zártabb lábbelit majd felhúzza őket. Almonnak kiszed egy hosszuújjut, egy kis kabátkát és egy vastagabb nadrágot egy pár cipőt, majd elkezdi átöltöztetni a mostani pizsamájából egy melegebb öltözetbe. Szerencsére a kicsi nem ébred morcosan, úgy tűnik egész jól aludt, mert csak ásít kicsit és dörzsölgeti a pici szemeit és nem kezd el hisztizni, ahogy akkor szokott, amikor nem piheni ki magát eléggé. Hamar felöltözteti őt és máris mindketten indulásra készen állnak. Cidricket a karjában a kisfával fogadja.*
- Nagyon jól vagyunk, én is, a kicsik is.*válaszolja mosolyogva és valóban úgy érzi, hogy az ő pocaklakója is jól érzi magát.*

*A férfi egy puszit ad a felesége arcára, majd befejezi az étkezést és megvárja ameddig Rachel is a végére ér. Összeszedi a tányérokat és az edényeket és elmosogat.*
- Öltözz melegebben Drágám, nem akarom, hogy megfázz, és Almont is bugyoláld be.*szól, majd folytatja a mosogatást. Ha ezzel végzett elmegy és átöltözik egy kissé melegebb holmiba. Közben benéz az ő egyetlenéhez és a kisfiához. Felveszi a pici Almont és egy puszit ad a homlokára, de visszahelyezi a bölcsőbe, hogy Rachel ellása. De a feleségét sem hagyja ki, megöleli és megcsókolja, közben pedig a hasát simogatja.*
- Hogy érzitek magatokat Mókuskák?*-kérdezi szerelmesen és mosolyogva.*

*Rachel igazán boldog nő, sokan irigykedhetnek rá, okkal. Van szerető férje, egy szép kisfia és a lánya a hasában növekszik. Ráadásul nem is szegény, Cidrick mellett olyan élete van, amiről egy éve csak álmodott. Egyik napról a másikra változott meg az élete, méghozzá a lehető legjobb irányba és ezért örökké hálás lesz. A párja szó nélkül, ösztönösen segít neki, már most kíméli, pedig még nagyon a terhessége elején. Ez a férfi egy igazi kincs. A programon elgondolkodik, majd eszébe jut egy jó ötlet.*
- Elmehetnénk sétálni, a patakhoz is lemehetnénk.*veti fel, de ha neki más javaslat van azt is örömmel elfogadja.*

*Cirdrick szerencsés ember. Van szép családja, akiket szerethet, és akik őt is szeretik. Az asztaltól felállva segít Rachelnek a mosogatásnál.*
- Tulajdonképpen, nincs ötletem. Amit te szeretnél, én is azt szeretném.*- mondja és egy puszit ad Rachel bájos arcára.*
- De ha itthon maradunk az sem gond. Majd valahogy elütjük az időt.*- mondja a férfi, miközben törölget.

*Lassan, de biztosan elkészül minden, köztük a kennyerek és a tojás, meg a felcsíkozott szalonna. Nincs sok más hátra, a megterítést Cidrick kedvesen elvégzi helyette. A szervírozasban is magától segít, amire Racheltől egy mosolyt és egy csókot.*
- Jó étvágyat, szívem!*kívánja, mikor asztalhoz ülve mindketten kiszedtek maguk elé némi ételt, majd elkezdenek enni. Jól esnek neki a kapott bókok.*
- Örülök, hogy ízlett, de nem csak az enyém az érdem.*mondja és valóban így van. *
- Csináljunk amit szeretnél.*bízza párjára a döntést.*

*Ameddig Rachel a bundás kenyérrel foglalkozik, addig Cidrick megterít. Előveszi a tányérokat, és az evőeszközöket, közben két bögrébe teát tölt. Ha a reggeli elkészült segít Rachelnek szervírozni. Miután mindez megtörtént, feleségével leülnek az asztalhoz é megreggeliznek.*
- Jó étvágyat Szerelmem!*- mondja Cidrick és elkezd enni.*
- Ez valami mennyei.*- dícséri illően a feleségét. Miután megreggelizet, megissza a bögre teát.*
- Nagyon fiom volt a reggeli.*- mondja Cidrick.*
- Délig van kedved valamit csinálni, minden ötletet szívesen várok.*- mondja Cidrick, és várja felesége válaszát.*

*Az édesanyja mindig azt mondta, hogy igyekezzen minél háziasabb lenni, mert az szeretik a férfiak. Igaza is lett, ezért visszatekintve már örül annak, hogy tavaszonként be kellett segítenie a nagytakarításba és gyakran az ebédkészítésbe is. Ettől vált belőle jó háziasszony, akire büszke lehet a férje. Mondjuk Rachelnek sem lehet panasza Cidrickre, hiszen szívesen segít be most például a vacsorakészítésben és terhesen gondosan óvja őt. Elégedetten forgatja a kenyereket, figyel a tojásokra, majd rakja félre a már felforrt kanna teát.*
- Nem rossz ötlet.*tekint a sonkára, ami a kamrából került elő. Örömmel fogadja a kapott csókot és előtte az őszinte kijelentést.*
- Én is, szeretlek, drágám, csodás férfi vagy.*jegyzi meg mosolyogva, de már muszáj visszafordulnia az ételhez, mert úgy érezte, mintha égett szag csapta volna meg az orrát, bár szerencsére csak képzelődött.*

*Cidrick hozzá is kezd a tojáok feltöréséhez, és összekeveréséhez. Örül, hogy segíthet a feleségének. Rachel nagyon házias, aminek a férfi kifejezetten örül. Felesége utasításait követi az étel előkészítsénél, és a bundás kenyér forgatásából is kiveszi a részét. Közben bemegy a kamrába megy egy kis sonkáért.*
- Szerintem ez is mehet hozzá.*- mondja Cidrick, és egy puszit ad a felesége arcára.*
- Szeretlek Szépségem!*- mondja, és egy rövid csókot ad neki újra. Azért siet, hogy meg ne égjen a kenyér.*

*Gondolta, hogy a férje is megéhezett, hiszen tudja, hogy ma még semmit nem ettek, csak a kicsi Almon lakott jól. Ötlete már van, hogy mit kellene készítenie. Jólesik Cidrick kedvessége, igazán kedves. Még jó, hogy ő nem olyan, mint néhány ismerőse párjai, akik nem segítenek semmit, csak ülnek és várjak, hogy a nejük mindent alájuk rakjon. *
- Köszönöm, édesem, volna egy-két dolog.*mondja és idő közben kikászálódnak az ágyból és beérnek a konyhába.*
- Kérlek törj fel pár tojást és keverd össze őket.*adja ki az első utasítást, természetesen véletlenül sem parancsoló hangnemben. Ő addig meggyújtja a tűzhelyet, megtölti a teafőzőt vízzel és felrakja forrni. Ezután szel jó néhány karéj kenyeret és felrak egy kicsit magasabb oldalú serpenyőt benne egy kis zsírral és elkezdi a kenyérszeleteket elkezdi belerakni és forgatni. Ha felforrt a víz előszed egy teafüzet amit némi cukorral együtt belerak.*
- Ha végeztél kérlek forgasd meg benne a kenyérszeleteket.*kéri meg a többi szeletre utalva, amiket ezért vágott és elővesz egy tálcát, hogy arra rakhassa őket.*

*Cidrick elmosolyodik, majd figyeli a feleségét, ahogy Almont altatja. A kérdésre rögtön felel.*
- Valóban jólesne valami. Megyek és segítek neked.*- mondja Cidrick és felkel az ágyból, és megveti azt, majd magára kap egy köntöst.*
- És mit akarsz nekünk készíteni?*- kérdezi kívűncsian Cidrick.*

*Nagyon boldog élete két férfijával és a hasában növekvő kislánnyal, számára nincs nagyobb öröm a világon annál, hogy ilyen szép kis családja van. Örömmel fogadja Cidrick szavait és a csókját is.*
- Biztos csodás apja leszel neki is.*mondja mosolyogva és megcsókolja a férjét. Az ajaktalálkozás végeztével azt kell észrevennie, hogy a kicsi Almon befejezte az evést. Megbüfizteti a fiát és visszarakja a kiságyába, ahol egy rövidke kis altatódalt elénekelve álomba ringatja majd visszamegy a párjához.*
- Kérsz valamit enni, szerelmem?*kérdezi meg tőle, hiszen nem csodálná, ha ő is megéhezett volna.*

*Cidrick megpuszilja Almon buksiját, majd egy csókot ad a feleségének.*
- Igen, ők ketten leszenek a legbátrabbak.*- mondja a férfi és gönyörködik a kisfiúkban.*
- Már nagyon várom a másik kis gönyörűség érkezésést.*- jelenti ki Cidrick, és újabb csókot ad a feleségének.*

* Mosolyogva nézi apát és fiát miközben hallgatja a férfit. Látszik a kis Almonon, hogy Cidrick fia, le se tagadhatná. Rachel mármost érzi, hogy ő is olyan nyugodt, erős legény lesz, mint az apja. Miközben a gyermekében gyönyörködik azért figyel a férjére is. Egyetért azzal amit mond, mivel emlékszik arra, amikor azokról a harcokról mesélt amik még a másik világban zajlottak és ő is részt vett bennük.*
- Az már biztos, hiszen én se álltam túl távol a harcoktól. Ő és a bátyja lesznek majd Faverell bátor harcosai.*elmélkedik boldogan,majd elmerül az adott csókban.*
- Én is titeket. Sosem voltam még olyan boldog, mint veletek.*jelenti ki őszintén és megsimogatja élete két férfiának kobakját. Örömét csak fokozza, hogy ha az álma valóban igaz, akkor egy kislány növekszik benne.*

*Cidrick éppen Almon buksiját simogatja, miközben hallgatja a feleségét.*
- Biztos jó étvágya lesz, és egészen biztosan olyan csinos lesz mint te.*- mondja a férfi.*
- Bár ha az én természtemet örökli, akkor még a kardforgatás sem fog messze állni tőle.*- annak idején Cidrick látott nem egy kardforgató leányt, akik ügyesebbek voltak bármelyik férfinál. Azonban az régen volt már. A csókra Cidrick kedvesen reagál.*
-Nagyon szeretlek, mindnyájótóokat.*- mondja a férfi.*

*Boldogan tekint a férjére, majd a kisfiukra aki éhesen tapad rá a keblére, végül végigsimít a hasán ahol a lánya növekszik és keze a férfién állpadod meg összekulcsolva az ujjaikat és elönti az öröm. Egy éve ők még nem voltak neki és pár röpke hónap alatt az élete gyökerestől megváltozott. Lett egy férje, egy fiuk és most a második gyermekük várják. Ennél szebb életre nem is vágyhatna. Már csak annyit szeretne, hogy megszülessen a lánya és ő is egészséges legyen. Amialatt ezen pár pillanatig elmereng Almon lelkesen szív nagyokat a tápláló anyatejből.*
- Remélem a lányunk is ilyen étkes lesz. Akkor ő is olyan erős lehet, mint az apja.*mondja, mert bizony, ha a gyermekei jó erőben lesznek, akkor az Cidicktől van, mert kettőjük közül ő az aki izmos. A fia hamar befejezi az evést, megbüfizteti, de vissza még nem viszi, inkább lefekteti hozzájuk és ő óvatosan lefekszik mellé és megcsókolja a párját.*

*Cidrick türelmesen vár addig ameddig a felesége ellátja a fiúkat.*
- Igen, határozotton jó étvágyú kis gyerkőc.*- mondja a férfi és elmsolyodik. Kezét Rachel hasára teszi.*
- De maj ő is islyn jóétkű lesz. Sokat kell ennie, hogy erős legyen és szép, akárcsak az anyukája.*- mondja férfi, és megcsókolja a feleségét.*

*Nagyon boldog a férje szavaitól, örül neki, ha ilyeneket mond neki a férfi (persze akkor is boldog, ha csak Cidrickkel lehet). Mindig is azt szerette volna, ha talál magának egy kedves szerető urat és gyermekei lesznek és most az álmai valóra váltak, bár a kislány még úton van, de annyi gond legyen. Tud ő várni, ha arról van szó. Főleg akkor, ha tudja, hogy egy csodálatos dologra kell várakoznia.*
- Ti is nekem, veletek teljes az életem.*jelenti ki mosolyogva és megcsókolja a kedvesét.* Nagyon szeretlek titeket.*mondja őszintén. A nyugodt hangulatot megtöri a sírás amit az ébredező kicsi hallat, azonban ez őt nem zavarja. Örömmel kel fel hozzá.*
- Megéheztél, kis étkesem?*kérdezi meg viccelődve odaérve a bölcsőhöz, majd megcsikizi Almon pocakját aki erre kacarászik. Karjaiba veszi a fiát és az visszasétálva vele az ágyhoz megeteti.*
- Olyan jó étvágyú akár az apja.*állapítja meg boldogsággal a hangjában.*